Egyes kolostorokban végeztek olyan gyakorlatokat, amelyeknek a lényege a halállal való szembenézés volt. Sok szent halott koponyát tettek az imazsámolyukra, hogy mindig szem előtt tartsák a halált.

Talán jobb, ha csak akkor nézünk szembe a halállal, amikor eljön az ideje, és akkor is csak addig, amíg összhangba kerülünk vele. Utána folytatódik a megszokott élet. Ismeritek a történetet Konradinról, az utolsó Hohenstauf uralkodó hűséges alattvalójáról?

Amikor Olaszországban fogságba esett a királlyal együtt, egy várba zárták és egy fogolytársával gyakran sakkozott. Az egyik parti közben megjelent egy követ, aki közölte vele: „Egy óra múlva ki fognak végezni”. Tudjátok mit válaszolt? „Játsszunk tovább!”.

Nem is kell mást tenni, ha él az ember, mint élni!

"CLAUDIA GAHAN"